UgrĂĄs a navigĂĄciĂłra

Joalis - CorDren

Joalis - CorDren
4,700 Ft

A Joalis - CorDren kĂ©szĂ­tmĂ©ny a szĂ­v szervkörĂ©ben lĂ©vƑ mikrobĂĄlis gĂłcok feloldĂĄsĂĄra Ă©s eltĂĄvolĂ­tĂĄsĂĄra szolgĂĄl.

A szĂ­v egy igen bonyolult szerv, Ă­gy nem meglepƑ, hogy a fertƑzĂ©si gĂłcoktĂłl törtĂ©nƑ mĂ©regtelenĂ­tĂ©se is egy viszonylag összetett kĂ©szĂ­tmĂ©nyt igĂ©nyel.

Az emberi szĂ­v egy szĂ­vburokbĂłl – burok, melyben a szĂ­v elhelyezkedik –, tovĂĄbbĂĄ amyokard ĂĄltal magĂĄbĂłl a szĂ­vbƑl, szĂ­vizombĂłl, endokardbĂłl – szĂ­vhĂĄmszövetbƑl Ă©s a systema conducenc cordisbĂłl – azaz a szĂ­v elektromos rendszerĂ©bƑl ĂĄll.

Az endokard egy burkot kĂ©pez a szĂ­vizmon belĂŒl Ă©s a szĂ­vbillentyƱkön is megtalĂĄlhatĂł. EzekbƑl szĂĄmos talĂĄlhatĂł a szĂ­vben: az alsĂł ĂŒreges Ă©ren, a szĂ­vkoszorĂșĂ©ren, a tĂŒdƑ felĂ© vezetƑ Ă©ren Ă©s a hĂĄromosztatĂș Ă©ren, a szĂ­vkamrĂĄk közötti elvĂĄlasztĂĄsnĂĄl az Ășn. mitrĂĄlis billentyƱ, vagy Ă©ppen az aortĂĄt lezĂĄrĂł billentyƱ.

Az emberek többsĂ©ge azt gondolja, hogy a szĂ­vizom felĂŒletĂ©n futĂł szĂ­vkoszorĂșerek Ă©s artĂ©riĂĄk a mĂ©regtelenĂ­tĂ©s szempontjĂĄbĂłl szintĂ©n a szĂ­vhez tartoznak, ez azonban nem Ă­gy van Ă©s Ă­gy nincsenek is besorolva a CorDren kĂ©szĂ­tmĂ©nybe, ugyanis a keringĂ©si rendszerbe, azaz az artĂ©riĂĄk Ă©s erek rendszerĂ©be tartoznak. Így a szĂ­vkorona artĂ©riĂĄt Ă©rintƑ megbetegedĂ©s Ă©rrendszeri megbetegedĂ©snek Ă©s nem pedig szĂ­vbetegsĂ©gnek szĂĄmĂ­t.

A szĂ­vben mĂ©g tovĂĄbbi alkotĂłk talĂĄlhatĂłk, Ășgy, mint a belsƑ kamrĂĄkat Ă©s ĂŒregeket kĂŒlönvĂĄlasztĂł rĂ©szek Ă©s persze olyan kötƑszövetekbƑl, melyek a billentyƱket megfelelƑ pozĂ­ciĂłban tartjĂĄk. TalĂĄlhatĂłk mĂ©g itt olyan aprĂł izomszĂĄlacskĂĄk is, melyek a szĂ­vizmon kĂ­vĂŒl mƱködnek, mĂ©gpedig a szĂ­vfal belsƑ oldalĂĄn futva. A szĂ­vburok (perikard) egy többrĂ©tegƱ kĂ©pzƑdmĂ©ny, melyben nem csak magukat az emlĂ­tett burkot alkotĂł hĂĄrtyĂĄkat talĂĄljuk, hanem olyan kötƑszöveteket is, melyek a szĂ­vet megfelelƑ helyzetben tartjĂĄk. Mindezen szövetekben elƑfordulhatnak olyan fertƑzĂ©si gĂłcok, melyek kĂŒlönfĂ©le egĂ©szsĂ©gi problĂ©mĂĄt kĂ©pesek okozni.

A szĂ­vburokban megbĂșvĂł gĂłcok rendszerint a szĂ­vburok gyulladĂĄsĂĄt okozzĂĄk, esetenkĂ©nt a szĂ­vet nyomĂł folyadĂ©k kĂ©pzƑdĂ©sĂ©vel. A gyulladĂĄst követƑ elvĂĄltozĂĄsok Ă©s kinövĂ©sek is okozhatnak utĂłlagosan nehĂ©zsĂ©geket. A gĂłcok hatĂĄsĂĄra a szĂ­vizom gyengĂŒl, elveszti erejĂ©t Ă©s egy gyenge szĂ­v alakul ki ezĂĄltal. IdƑsebb embereknĂ©l ilyenkor az „öreg szĂ­v" fogalmĂĄt szoktuk emlĂ­teni, ha viszont ez fiatal szemĂ©lynĂ©l fordul elƑ, akkor ott szĂ­vnagyobbodĂĄssal egyĂŒtt jĂĄrĂł, Ășn. hypertrophikus szĂ­v jön lĂ©tre. A szĂ­vizomra az is lesĂșjtĂłan hat, ha a vĂ©rĂĄramlĂĄsban keletkeznek problĂ©mĂĄk, ilyenkor ugyanis sokkal többet kell dolgoznia, mint normĂĄl esetben. FiziolĂłgiai szempontbĂłl ezt az ĂĄllapotot „sportszĂ­v"-nek nevezzĂŒk Ă©s olyan embereknĂ©l szoktunk ilyennel talĂĄlkozni, akik fokozott fizikai terhelĂ©snek vannak kitĂ©ve.

Az endokardot gyakran terhelik gyulladĂĄsok, melyek legfƑkĂ©ppen a billentyƱkre vannak hatĂĄssal. Ezek meszesednek – mĂ©szsĂłk kezdenek el bennĂŒk lerakĂłdni, ami a szervezet egy termĂ©szetes reagĂĄlĂĄsa a gyulladĂĄsra. Az ilyen billentyƱk termĂ©szetesen mĂĄr nem kĂ©pesek betölteni rendeltetĂ©sszerƱ feladatukat. ManapsĂĄg igen gyakori megbetegedĂ©snek szĂĄmĂ­t a szĂ­v elektromos rendszerĂ©nek hibĂĄja.

Ezt a rendszert két csomópont alkotja: a sinuatriålis és az atrioventrikulåris.

A hibĂĄk innen a kötegek ĂĄltal jutnak el a kamrĂĄkba Ă©s az ĂŒregekbe, majd az elektromos hibĂĄkat az endokard alatt hĂșzĂłdĂł vĂ©konyka szĂĄlacskĂĄk szĂĄllĂ­tjĂĄk tovĂĄbb. A szĂ­v elektromos egysĂ©ge olyan hibĂĄkban szenvedhet, melyek szĂ­vritmus ingadozĂĄs, esetleg felgyorsult, vagy Ă©ppen lelassult szĂ­vmƱködĂ©s, illetve extrasystole formĂĄjĂĄban jelentkeznek.

SzĂ©lsƑsĂ©ges esetben a szĂ­v akĂĄr le is ĂĄllhat. Mint azt mĂĄr emlĂ­tettem, mindezen szövetekben elƑfordulhatnak gĂłcok. AlapvetƑ jelleggel kell gondoskodnunk a szĂ­vrƑl, mint szervrƑl, hiszen a szĂ­vizom ereje, a billentyƱk mƱködƑkĂ©pessĂ©ge, de akĂĄr az elektromos aktivitĂĄsa is mind-mind az Ă©let alapfeltĂ©telĂ©nek szĂĄmĂ­tanak. A szĂ­vben Ă©s a szĂ­vburokban gyakran alakulnak ki Borellia Ă©s vĂ­rus (fƑleg influenza vĂ­rus, illetve virus coxsackie) tartalmĂș gĂłcok, de rajtuk kĂ­vĂŒl elƑfordulhatnak mĂ©g a belsƑ tartalmat tekintve mĂĄs mikroorganizmusok is. A szĂ­vre szintĂ©n hatĂĄssal lehet egy tĂĄvoli gĂłcbĂłl szĂĄrmazĂł mikroba toxin is – elsƑsorban a mandulĂĄkbĂłl Ă©s a nyirokrendszerbƑl eredƑen – ezzel pedig pont erre a tĂ­pusĂș toxinra alakulhatnak ki immunreakciĂłk.

A szĂ­vet sajnos nem kerĂŒli el az autoimmun problematika sem, Ă­gy az olyan sĂșlyos szĂ­vproblĂ©mĂĄkat, amelyek vĂ©gĂŒl egy szĂ­vĂĄtĂŒltetĂ©ssel vĂ©gzƑdnek az okozza, hogy a meglĂ©vƑ alapproblĂ©mĂĄhoz betĂĄrsul mĂ©g rĂĄadĂĄskĂ©nt az autoimmun aktivitĂĄs is.

A szĂ­v Ă©rthetƑ mĂłdon az Ă©rzelmi Ă©s a keringĂ©si rendszer szĂĄmĂĄra anyaszerv is egyben. Magasabb Ă©letkorban a szĂ­v meghatĂĄrozĂł szerepet tölt be a teljesĂ­tƑkĂ©pessĂ©gben Ă©s Ă­gy a rendszeres szĂ­vmĂ©regtelenĂ­tĂ©s alapvetƑ jelentƑsĂ©ggel bĂ­r az egĂ©szsĂ©g megƑrzĂ©sĂ©nek szempontjĂĄbĂłl.

A CorDren kĂ©szĂ­tmĂ©nyhez mĂ©g mĂĄs kĂ©szĂ­tmĂ©nyeket is tĂĄrsĂ­tunk a szĂ­v mĂ©regtelenĂ­tĂ©sekor, ezek a: Lym, TonsilaDren Ă©s persze a keringĂ©si rendszerrel dolgozĂł kĂ©szĂ­tmĂ©nyeket: VenaDren, Metabol Ă©s Metabex. A szĂ­v nincs vĂ©dve a lerakodĂł nehĂ©zfĂ©mektƑl Ă©s a radioaktĂ­v elemektƑl sem, Ă­gy a mĂ©regtelenĂ­tĂ©st ki kell egĂ©szĂ­tenĂŒnk az Ionyx Ă©s az Antimetal kĂ©szĂ­tmĂ©nyekkel. FƑleg az Ionyx csoportba tartozĂł kĂ©szĂ­tmĂ©nyek töltenek be fontos szerepet az epigenetikus környezet problĂ©mĂĄinak felszĂĄmolĂĄsakor.

Az ilyen problĂ©mĂĄk ugyanis hibĂĄt okozhatnak azokban a gĂ©nekben, melyek a szĂ­vrendszer irĂĄnyĂ­tĂĄsĂĄĂ©rt felelƑsek. Gyakran ezĂ©rt az Ionyx-et Ă©s a hozzĂĄ hasonlĂł kĂ©szĂ­tmĂ©nyeket mĂĄr az egĂ©sz mĂ©regtelenĂ­tĂ©si folyamat legelejĂ©n ajĂĄnljuk. FolytatĂĄskĂ©nt a CorDren kĂ©szĂ­tmĂ©ny szedĂ©se igen hatĂ©kony a szĂ­v mĂ©regtelenĂ­tĂ©sĂ©nek szempontjĂĄbĂłl. A mĂĄsodik Ă©s harmadik hullĂĄmban mĂĄr olyan kĂ©szĂ­tmĂ©nyeket ajĂĄnlott adni, amelyek a mikrobĂĄkkal szemben hatnak, ezek: az Antivir Ă©s a Nobacter. A szĂ­vet, mint egy pumpĂĄt egyĂ©bkĂ©nt azok a kĂ©szĂ­tmĂ©nyek is kezelik, melyek a lĂ©gutakat szabadĂ­tjĂĄk fel. Itt az artĂ©ria- Ă©s a vĂ©nahĂĄlĂłzatra hatĂł kĂ©szĂ­tmĂ©nyek jöhetnek szĂĄmĂ­tĂĄsba.

A szĂ­vproblĂ©mĂĄk vizesedĂ©sek, fulladĂĄsok, de akĂĄr mellkasi nyomĂĄs Ă©s mĂĄs kellemetlen Ă©rzĂ©s formĂĄjĂĄban is jelentkezhetnek. Sokszor azonban akĂĄr sĂșlyos esetek kialakulĂĄsĂĄig is tĂŒnetmentes lehet a folyamat. Éppen ezĂ©rt a szĂ­v mĂ©regtelenĂ­tĂ©se sorĂĄn nem annyira követjĂŒk a pĂĄciens szubjektĂ­v Ă©rzĂ©seit, hanem igyekszĂŒnk aktĂ­van beavatkozni a problĂ©mĂĄba. TudomĂĄsul kell vennĂŒnk, hogy a rĂ©gi kĂ­nai orvostudomĂĄny elsƑsorban a nyelv- Ă©s az orrhegyĂ©nek problematikĂĄjĂĄra, de egyben a gyenge hangra Ă©s a fĂĄradĂ©konysĂĄgra is felhĂ­vja a figyelmĂŒnket. FontossĂĄggal bĂ­r a halĂĄlfĂ©lelem Ă©rzete Ă©s ezzel a szorongĂĄstartalommal bĂ­rĂł ĂĄlmok. A kĂ­nai dietolĂłgia alapjĂĄn a szĂ­vmƱködĂ©st serkenti a keserƱ Ă­z Ă©s a meleg, azonban Ăłvatosan ezzel az utĂłbbival, ugyanis a tĂșlzott meleg Ă©ppen ellenkezƑleg hat, azaz gyengĂ­ti a szĂ­vet. Éppen ezĂ©rt a tĂșl nagy melegben kerĂŒljĂŒk a fokozott fizikai erƑkifejtĂ©st, ne egyĂŒk tĂșl magunkat Ă©s kerĂŒljĂŒk az erƑs Ă©rzelmi ĂĄllapotokat. Pontosan az erƑs, kiegyensĂșlyozatlan Ă©rzelmek jelentik a szĂ­v szĂĄmĂĄra a legkomolyabb pszicholĂłgiai toxinokat.

Eredeti cikk:

 Joalis INFO2007/07.-08.

Dr. Josef Jonáơ: CorDren”

Hogyan alkalmazzuk a JOALIS kĂ©szĂ­tmĂ©nyeket?                           

 

MielƑtt elkezdenĂ© alkalmazni a kĂ©szĂ­tmĂ©nyt, elƑtte olvassa el figyelmesen az alĂĄbbi tĂĄjĂ©koztatĂłt.

A kĂ©szĂ­tmĂ©ny dr. Josef JonĂĄs Ășr munkĂĄjĂĄnak eredmĂ©nyei alapjĂĄn kĂ©szĂŒlt Ă©trend-kiegĂ©szĂ­tƑ termĂ©k.

A kĂ­vĂĄnt hatĂĄs elĂ©rĂ©sĂ©nek Ă©rdekĂ©ben a kĂ©szĂ­tmĂ©nyeket legalĂĄbb 6-8 hĂ©ten keresztĂŒl kell alkalmazni, naponta 2 alkalommal – azaz reggel Ă©s este.

Amennyiben lehetsĂ©ges, a cseppek fogyasztĂĄsa elƑtt Ă©s utĂĄn, legalĂĄbb 20 percig ne egyen, ne igyon, ne dohĂĄnyozzon, valamint ne alkalmazzon mentol Ă©s eukaliptusz tartalmĂș kĂ©szĂ­tmĂ©nyeket. Ha szĂŒksĂ©ges, vizet inni lehet.

Több kĂ©szĂ­tmĂ©ny fogyasztĂĄsa esetĂ©n (egy mĂ©regtelenĂ­tĂ©si kĂșra alkalmĂĄval, ĂĄltalĂĄban 3-4 fĂ©le – kölcsönösen, egymĂĄst kiegĂ©szĂ­tƑ hatĂĄsĂș kĂ©szĂ­tmĂ©nyeket kell fogyasztani), mintegy 3-5 perces szĂŒnetet kell tartani az egyes kĂ©szĂ­tmĂ©nyek bevĂ©tele között.

A készítményeket ne csepegtesse fém kanålba. Csak mƱanyag kanalat hasznåljon.

Legfeljebb 10 cseppnyi JOALIS kĂ©szĂ­tmĂ©nyt - mĂ©g a lenyelĂ©st megelƑzƑen – rövid idƑre tartsa a szĂĄjĂĄban (a nyelven Ă©s a nyelv alatt is vĂĄltakozva).

Az ajĂĄnlott napi fogyasztĂĄsi mennyisĂ©get ne lĂ©pje tĂșl!

TĂĄrolĂĄs: SzĂĄraz, 5-25 oC hƑmĂ©rsĂ©kleten lezĂĄrt kupakkal felfelĂ© ĂĄllĂł helyzetben. A kĂ©szĂ­tmĂ©nyeket ne tegye ki a napsĂŒtĂ©s közvetlen hatĂĄsĂĄnak, ne tĂĄrolja fƱtƑtest közelĂ©ben Ă©s mĂĄgneses tĂ©r hatĂłsugarĂĄban (pl. mobiltelefon, szĂĄmĂ­tĂłgĂ©p monitor, mikrohullĂĄmĂș sĂŒtƑ). Gyermekek elƑl elzĂĄrva tartandĂł!

5-8 hĂ©t elteltĂ©vel keresse fel termĂ©szetgyĂłgyĂĄszĂĄt vagy tanĂĄcsadĂłjĂĄt, aki a termĂ©kek fogyasztĂĄsĂĄt javasolta Ă©s konzultĂĄljon vele a tovĂĄbbi mĂ©regtelenĂ­tĂ©si lĂ©pĂ©sekrƑl.

AjĂĄnlott fogyasztĂĄs: 2x3 csepp 3 napig – 2x5 csepp 3 napig – 2x7 csepp 3 napig – 2x10 csepp vĂ©gig.

ÁllapotfelmĂ©rĂ©sre jelentkezni lehet: MihĂĄlyi MĂłnika – okl.termĂ©szetgyĂłgyĂĄsz, Joalis Referencia Központ vezetƑ  Tel: 30/413-94-30

Forgalomba hozza: Body Centrum Hungary Kft. 1119 Budapest, Pajkos u. 10.

Gyårtó: Joalis s.r.o., Na Florenci 19, 110 00 Praha 1, Cseh Köztårsasåg

Figyelem!

A kĂ©szĂ­tmĂ©nyek az orvos ĂĄltal elƑírt gyĂłgyszereket nem helyettesĂ­tik, azokat az orvos engedĂ©lye nĂ©lkĂŒl csökkenteni vagy elhagyni nem lehet!

Az Ă©trend-kiegĂ©szĂ­tƑ fogyasztĂĄsa nem helyettesĂ­ti a kiegyensĂșlyozott, vegyes Ă©trendet.

KiegĂ©szĂ­tƑ informĂĄciĂłk

Termék képek
Joalis - CorDren


Main menu 2

by Dr. Radut.