ElsĆdleges fĂŒlek
Joalis - CorDren
A Joalis - CorDren kĂ©szĂtmĂ©ny a szĂv szervkörĂ©ben lĂ©vĆ mikrobĂĄlis gĂłcok feloldĂĄsĂĄra Ă©s eltĂĄvolĂtĂĄsĂĄra szolgĂĄl.
A szĂv egy igen bonyolult szerv, Ăgy nem meglepĆ, hogy a fertĆzĂ©si gĂłcoktĂłl törtĂ©nĆ mĂ©regtelenĂtĂ©se is egy viszonylag összetett kĂ©szĂtmĂ©nyt igĂ©nyel.
Az emberi szĂv egy szĂvburokbĂłl â burok, melyben a szĂv elhelyezkedik â, tovĂĄbbĂĄ amyokard ĂĄltal magĂĄbĂłl a szĂvbĆl, szĂvizombĂłl, endokardbĂłl â szĂvhĂĄmszövetbĆl Ă©s a systema conducenc cordisbĂłl â azaz a szĂv elektromos rendszerĂ©bĆl ĂĄll.
Az endokard egy burkot kĂ©pez a szĂvizmon belĂŒl Ă©s a szĂvbillentyƱkön is megtalĂĄlhatĂł. EzekbĆl szĂĄmos talĂĄlhatĂł a szĂvben: az alsĂł ĂŒreges Ă©ren, a szĂvkoszorĂșĂ©ren, a tĂŒdĆ felĂ© vezetĆ Ă©ren Ă©s a hĂĄromosztatĂș Ă©ren, a szĂvkamrĂĄk közötti elvĂĄlasztĂĄsnĂĄl az Ășn. mitrĂĄlis billentyƱ, vagy Ă©ppen az aortĂĄt lezĂĄrĂł billentyƱ.
Az emberek többsĂ©ge azt gondolja, hogy a szĂvizom felĂŒletĂ©n futĂł szĂvkoszorĂșerek Ă©s artĂ©riĂĄk a mĂ©regtelenĂtĂ©s szempontjĂĄbĂłl szintĂ©n a szĂvhez tartoznak, ez azonban nem Ăgy van Ă©s Ăgy nincsenek is besorolva a CorDren kĂ©szĂtmĂ©nybe, ugyanis a keringĂ©si rendszerbe, azaz az artĂ©riĂĄk Ă©s erek rendszerĂ©be tartoznak. Ăgy a szĂvkorona artĂ©riĂĄt Ă©rintĆ megbetegedĂ©s Ă©rrendszeri megbetegedĂ©snek Ă©s nem pedig szĂvbetegsĂ©gnek szĂĄmĂt.
A szĂvben mĂ©g tovĂĄbbi alkotĂłk talĂĄlhatĂłk, Ășgy, mint a belsĆ kamrĂĄkat Ă©s ĂŒregeket kĂŒlönvĂĄlasztĂł rĂ©szek Ă©s persze olyan kötĆszövetekbĆl, melyek a billentyƱket megfelelĆ pozĂciĂłban tartjĂĄk. TalĂĄlhatĂłk mĂ©g itt olyan aprĂł izomszĂĄlacskĂĄk is, melyek a szĂvizmon kĂvĂŒl mƱködnek, mĂ©gpedig a szĂvfal belsĆ oldalĂĄn futva. A szĂvburok (perikard) egy többrĂ©tegƱ kĂ©pzĆdmĂ©ny, melyben nem csak magukat az emlĂtett burkot alkotĂł hĂĄrtyĂĄkat talĂĄljuk, hanem olyan kötĆszöveteket is, melyek a szĂvet megfelelĆ helyzetben tartjĂĄk. Mindezen szövetekben elĆfordulhatnak olyan fertĆzĂ©si gĂłcok, melyek kĂŒlönfĂ©le egĂ©szsĂ©gi problĂ©mĂĄt kĂ©pesek okozni.
A szĂvburokban megbĂșvĂł gĂłcok rendszerint a szĂvburok gyulladĂĄsĂĄt okozzĂĄk, esetenkĂ©nt a szĂvet nyomĂł folyadĂ©k kĂ©pzĆdĂ©sĂ©vel. A gyulladĂĄst követĆ elvĂĄltozĂĄsok Ă©s kinövĂ©sek is okozhatnak utĂłlagosan nehĂ©zsĂ©geket. A gĂłcok hatĂĄsĂĄra a szĂvizom gyengĂŒl, elveszti erejĂ©t Ă©s egy gyenge szĂv alakul ki ezĂĄltal. IdĆsebb embereknĂ©l ilyenkor az âöreg szĂv" fogalmĂĄt szoktuk emlĂteni, ha viszont ez fiatal szemĂ©lynĂ©l fordul elĆ, akkor ott szĂvnagyobbodĂĄssal egyĂŒtt jĂĄrĂł, Ășn. hypertrophikus szĂv jön lĂ©tre. A szĂvizomra az is lesĂșjtĂłan hat, ha a vĂ©rĂĄramlĂĄsban keletkeznek problĂ©mĂĄk, ilyenkor ugyanis sokkal többet kell dolgoznia, mint normĂĄl esetben. FiziolĂłgiai szempontbĂłl ezt az ĂĄllapotot âsportszĂv"-nek nevezzĂŒk Ă©s olyan embereknĂ©l szoktunk ilyennel talĂĄlkozni, akik fokozott fizikai terhelĂ©snek vannak kitĂ©ve.
Az endokardot gyakran terhelik gyulladĂĄsok, melyek legfĆkĂ©ppen a billentyƱkre vannak hatĂĄssal. Ezek meszesednek â mĂ©szsĂłk kezdenek el bennĂŒk lerakĂłdni, ami a szervezet egy termĂ©szetes reagĂĄlĂĄsa a gyulladĂĄsra. Az ilyen billentyƱk termĂ©szetesen mĂĄr nem kĂ©pesek betölteni rendeltetĂ©sszerƱ feladatukat. ManapsĂĄg igen gyakori megbetegedĂ©snek szĂĄmĂt a szĂv elektromos rendszerĂ©nek hibĂĄja.
Ezt a rendszert két csomópont alkotja: a sinuatriålis és az atrioventrikulåris.
A hibĂĄk innen a kötegek ĂĄltal jutnak el a kamrĂĄkba Ă©s az ĂŒregekbe, majd az elektromos hibĂĄkat az endokard alatt hĂșzĂłdĂł vĂ©konyka szĂĄlacskĂĄk szĂĄllĂtjĂĄk tovĂĄbb. A szĂv elektromos egysĂ©ge olyan hibĂĄkban szenvedhet, melyek szĂvritmus ingadozĂĄs, esetleg felgyorsult, vagy Ă©ppen lelassult szĂvmƱködĂ©s, illetve extrasystole formĂĄjĂĄban jelentkeznek.
SzĂ©lsĆsĂ©ges esetben a szĂv akĂĄr le is ĂĄllhat. Mint azt mĂĄr emlĂtettem, mindezen szövetekben elĆfordulhatnak gĂłcok. AlapvetĆ jelleggel kell gondoskodnunk a szĂvrĆl, mint szervrĆl, hiszen a szĂvizom ereje, a billentyƱk mƱködĆkĂ©pessĂ©ge, de akĂĄr az elektromos aktivitĂĄsa is mind-mind az Ă©let alapfeltĂ©telĂ©nek szĂĄmĂtanak. A szĂvben Ă©s a szĂvburokban gyakran alakulnak ki Borellia Ă©s vĂrus (fĆleg influenza vĂrus, illetve virus coxsackie) tartalmĂș gĂłcok, de rajtuk kĂvĂŒl elĆfordulhatnak mĂ©g a belsĆ tartalmat tekintve mĂĄs mikroorganizmusok is. A szĂvre szintĂ©n hatĂĄssal lehet egy tĂĄvoli gĂłcbĂłl szĂĄrmazĂł mikroba toxin is â elsĆsorban a mandulĂĄkbĂłl Ă©s a nyirokrendszerbĆl eredĆen â ezzel pedig pont erre a tĂpusĂș toxinra alakulhatnak ki immunreakciĂłk.
A szĂvet sajnos nem kerĂŒli el az autoimmun problematika sem, Ăgy az olyan sĂșlyos szĂvproblĂ©mĂĄkat, amelyek vĂ©gĂŒl egy szĂvĂĄtĂŒltetĂ©ssel vĂ©gzĆdnek az okozza, hogy a meglĂ©vĆ alapproblĂ©mĂĄhoz betĂĄrsul mĂ©g rĂĄadĂĄskĂ©nt az autoimmun aktivitĂĄs is.
A szĂv Ă©rthetĆ mĂłdon az Ă©rzelmi Ă©s a keringĂ©si rendszer szĂĄmĂĄra anyaszerv is egyben. Magasabb Ă©letkorban a szĂv meghatĂĄrozĂł szerepet tölt be a teljesĂtĆkĂ©pessĂ©gben Ă©s Ăgy a rendszeres szĂvmĂ©regtelenĂtĂ©s alapvetĆ jelentĆsĂ©ggel bĂr az egĂ©szsĂ©g megĆrzĂ©sĂ©nek szempontjĂĄbĂłl.
A CorDren kĂ©szĂtmĂ©nyhez mĂ©g mĂĄs kĂ©szĂtmĂ©nyeket is tĂĄrsĂtunk a szĂv mĂ©regtelenĂtĂ©sekor, ezek a: Lym, TonsilaDren Ă©s persze a keringĂ©si rendszerrel dolgozĂł kĂ©szĂtmĂ©nyeket: VenaDren, Metabol Ă©s Metabex. A szĂv nincs vĂ©dve a lerakodĂł nehĂ©zfĂ©mektĆl Ă©s a radioaktĂv elemektĆl sem, Ăgy a mĂ©regtelenĂtĂ©st ki kell egĂ©szĂtenĂŒnk az Ionyx Ă©s az Antimetal kĂ©szĂtmĂ©nyekkel. FĆleg az Ionyx csoportba tartozĂł kĂ©szĂtmĂ©nyek töltenek be fontos szerepet az epigenetikus környezet problĂ©mĂĄinak felszĂĄmolĂĄsakor.
Az ilyen problĂ©mĂĄk ugyanis hibĂĄt okozhatnak azokban a gĂ©nekben, melyek a szĂvrendszer irĂĄnyĂtĂĄsĂĄĂ©rt felelĆsek. Gyakran ezĂ©rt az Ionyx-et Ă©s a hozzĂĄ hasonlĂł kĂ©szĂtmĂ©nyeket mĂĄr az egĂ©sz mĂ©regtelenĂtĂ©si folyamat legelejĂ©n ajĂĄnljuk. FolytatĂĄskĂ©nt a CorDren kĂ©szĂtmĂ©ny szedĂ©se igen hatĂ©kony a szĂv mĂ©regtelenĂtĂ©sĂ©nek szempontjĂĄbĂłl. A mĂĄsodik Ă©s harmadik hullĂĄmban mĂĄr olyan kĂ©szĂtmĂ©nyeket ajĂĄnlott adni, amelyek a mikrobĂĄkkal szemben hatnak, ezek: az Antivir Ă©s a Nobacter. A szĂvet, mint egy pumpĂĄt egyĂ©bkĂ©nt azok a kĂ©szĂtmĂ©nyek is kezelik, melyek a lĂ©gutakat szabadĂtjĂĄk fel. Itt az artĂ©ria- Ă©s a vĂ©nahĂĄlĂłzatra hatĂł kĂ©szĂtmĂ©nyek jöhetnek szĂĄmĂtĂĄsba.
A szĂvproblĂ©mĂĄk vizesedĂ©sek, fulladĂĄsok, de akĂĄr mellkasi nyomĂĄs Ă©s mĂĄs kellemetlen Ă©rzĂ©s formĂĄjĂĄban is jelentkezhetnek. Sokszor azonban akĂĄr sĂșlyos esetek kialakulĂĄsĂĄig is tĂŒnetmentes lehet a folyamat. Ăppen ezĂ©rt a szĂv mĂ©regtelenĂtĂ©se sorĂĄn nem annyira követjĂŒk a pĂĄciens szubjektĂv Ă©rzĂ©seit, hanem igyekszĂŒnk aktĂvan beavatkozni a problĂ©mĂĄba. TudomĂĄsul kell vennĂŒnk, hogy a rĂ©gi kĂnai orvostudomĂĄny elsĆsorban a nyelv- Ă©s az orrhegyĂ©nek problematikĂĄjĂĄra, de egyben a gyenge hangra Ă©s a fĂĄradĂ©konysĂĄgra is felhĂvja a figyelmĂŒnket. FontossĂĄggal bĂr a halĂĄlfĂ©lelem Ă©rzete Ă©s ezzel a szorongĂĄstartalommal bĂrĂł ĂĄlmok. A kĂnai dietolĂłgia alapjĂĄn a szĂvmƱködĂ©st serkenti a keserƱ Ăz Ă©s a meleg, azonban Ăłvatosan ezzel az utĂłbbival, ugyanis a tĂșlzott meleg Ă©ppen ellenkezĆleg hat, azaz gyengĂti a szĂvet. Ăppen ezĂ©rt a tĂșl nagy melegben kerĂŒljĂŒk a fokozott fizikai erĆkifejtĂ©st, ne egyĂŒk tĂșl magunkat Ă©s kerĂŒljĂŒk az erĆs Ă©rzelmi ĂĄllapotokat. Pontosan az erĆs, kiegyensĂșlyozatlan Ă©rzelmek jelentik a szĂv szĂĄmĂĄra a legkomolyabb pszicholĂłgiai toxinokat.
Eredeti cikk:
Joalis INFO2007/07.-08.
Dr. Josef JonĂĄĆĄ: CorDrenâ
Hogyan alkalmazzuk a JOALIS kĂ©szĂtmĂ©nyeket?
MielĆtt elkezdenĂ© alkalmazni a kĂ©szĂtmĂ©nyt, elĆtte olvassa el figyelmesen az alĂĄbbi tĂĄjĂ©koztatĂłt.
A kĂ©szĂtmĂ©ny dr. Josef JonĂĄs Ășr munkĂĄjĂĄnak eredmĂ©nyei alapjĂĄn kĂ©szĂŒlt Ă©trend-kiegĂ©szĂtĆ termĂ©k.
A kĂvĂĄnt hatĂĄs elĂ©rĂ©sĂ©nek Ă©rdekĂ©ben a kĂ©szĂtmĂ©nyeket legalĂĄbb 6-8 hĂ©ten keresztĂŒl kell alkalmazni, naponta 2 alkalommal â azaz reggel Ă©s este.
Amennyiben lehetsĂ©ges, a cseppek fogyasztĂĄsa elĆtt Ă©s utĂĄn, legalĂĄbb 20 percig ne egyen, ne igyon, ne dohĂĄnyozzon, valamint ne alkalmazzon mentol Ă©s eukaliptusz tartalmĂș kĂ©szĂtmĂ©nyeket. Ha szĂŒksĂ©ges, vizet inni lehet.
Több kĂ©szĂtmĂ©ny fogyasztĂĄsa esetĂ©n (egy mĂ©regtelenĂtĂ©si kĂșra alkalmĂĄval, ĂĄltalĂĄban 3-4 fĂ©le â kölcsönösen, egymĂĄst kiegĂ©szĂtĆ hatĂĄsĂș kĂ©szĂtmĂ©nyeket kell fogyasztani), mintegy 3-5 perces szĂŒnetet kell tartani az egyes kĂ©szĂtmĂ©nyek bevĂ©tele között.
A kĂ©szĂtmĂ©nyeket ne csepegtesse fĂ©m kanĂĄlba. Csak mƱanyag kanalat hasznĂĄljon.
Legfeljebb 10 cseppnyi JOALIS kĂ©szĂtmĂ©nyt - mĂ©g a lenyelĂ©st megelĆzĆen â rövid idĆre tartsa a szĂĄjĂĄban (a nyelven Ă©s a nyelv alatt is vĂĄltakozva).
Az ajĂĄnlott napi fogyasztĂĄsi mennyisĂ©get ne lĂ©pje tĂșl!
TĂĄrolĂĄs: SzĂĄraz, 5-25 oC hĆmĂ©rsĂ©kleten lezĂĄrt kupakkal felfelĂ© ĂĄllĂł helyzetben. A kĂ©szĂtmĂ©nyeket ne tegye ki a napsĂŒtĂ©s közvetlen hatĂĄsĂĄnak, ne tĂĄrolja fƱtĆtest közelĂ©ben Ă©s mĂĄgneses tĂ©r hatĂłsugarĂĄban (pl. mobiltelefon, szĂĄmĂtĂłgĂ©p monitor, mikrohullĂĄmĂș sĂŒtĆ). Gyermekek elĆl elzĂĄrva tartandĂł!
5-8 hĂ©t elteltĂ©vel keresse fel termĂ©szetgyĂłgyĂĄszĂĄt vagy tanĂĄcsadĂłjĂĄt, aki a termĂ©kek fogyasztĂĄsĂĄt javasolta Ă©s konzultĂĄljon vele a tovĂĄbbi mĂ©regtelenĂtĂ©si lĂ©pĂ©sekrĆl.
AjĂĄnlott fogyasztĂĄs: 2x3 csepp 3 napig â 2x5 csepp 3 napig â 2x7 csepp 3 napig â 2x10 csepp vĂ©gig.
ĂllapotfelmĂ©rĂ©sre jelentkezni lehet: MihĂĄlyi MĂłnika â okl.termĂ©szetgyĂłgyĂĄsz, Joalis Referencia Központ vezetĆ Tel: 30/413-94-30
Forgalomba hozza: Body Centrum Hungary Kft. 1119 Budapest, Pajkos u. 10.
Gyårtó: Joalis s.r.o., Na Florenci 19, 110 00 Praha 1, Cseh Köztårsasåg
Figyelem!
A kĂ©szĂtmĂ©nyek az orvos ĂĄltal elĆĂrt gyĂłgyszereket nem helyettesĂtik, azokat az orvos engedĂ©lye nĂ©lkĂŒl csökkenteni vagy elhagyni nem lehet!
Az Ă©trend-kiegĂ©szĂtĆ fogyasztĂĄsa nem helyettesĂti a kiegyensĂșlyozott, vegyes Ă©trendet.
7632 Pécs Földes Ferenc u. 1.
